Zoli
Mi az én játékos történetem? Az úgy volt, hogy karácsonykor mindig kaptunk közös játékot testvéremmel. Társasjátékot. Megszerettük a közös játékot, fontossá váltak ezek a családi közös pillanatok. Sportoltam, zenéltem, közösségben voltam. Környezetgazdálkodási agrármérnök lettem. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesületnél kezdtem el dolgozni. Környezeti nevelési programokkal foglalkoztam: tudatos vásárlás, egészséges élelmiszerek, környezeti tanácsadás, hulladékos programok.
Aztán önálló életünk lett feleségemmel, saját lakás, saját idő, saját barátok. Szabadidőnkben sokat társasoztunk. Mindig vidámság lett a munkával, sokszor fesztültséggel teli napok végén, ha társasoztunk. Amolyan mini világbéke.
Elkezdtünk játékokat gyűjteni. Lett egy-kettő, majd mára 500 válogatott társasjáték.
Mindig is szemléletformálással, oktatással foglalkoztam. Ez a játékos nevelési programunkban sincs másképp. Játékvezető lettem, animátor, csapatépítő.
Hiszem, hogy mindenkire vár egy játék, csak meg kell találni melyik az. Ezt igyekszem elősegíteni.
Mi a kedvenc társasom?
Én a játékosok együttműködését igénylő játékokat szeretem. Ezért kedvencem a Pandemic, vagy éppen a Robinson Crusoe kalandjai egy elátkozott szigeten játékok. Persze mindig az a kedvencem, amivel éppen az asztalra kerül, mert akkor és ott éppen arra van szükségünk.
Adrienn
Kerülőkkel, kitérőkkel tűzdelt útvonalon jutottam el a Játékkunyhó létrehozásáig. Gyermekkoromban kártyáztunk, sakkoztunk, nem nagyon társasoztunk otthon. Nyaranta zenetábor, szaladgálás. Középiskolában aztán jött az Activity, majd a főiskola szabadságában több társasjátékot is megismertem. Környezetgazdálkodási agrármérnök lettem, dolgoztam a családi vállalkozásunkban, Esztergomba költöztem, dolgoztam önkormányzatnál hulladékgazdálkodási ügyintézőként, majd programszervező lettem egy újonnan induló létesítménynél. Majd megszületett Ábel. Ekkor ébredtem rá, mennyire fontosak a közösen töltött intenzív játékos élmények és gyermekeink fejlődésében mekkora szerepe van a közös játéknak.
Miután Bercel fiunk is ovis lett egy iskolában kezdtem el dolgozni, segítettem a tanító nénik munkáját. Pedagógiai asszisztens lettem, ősztől pedig újból iskolapadba ülök, tanító leszek.
Kedvenc társasaim színesek: Qwirkle, Genial és a Dixit. De szívesen játszom összetett, hosszabb játékokat is.
Ábel
Lassan 13 éves leszek, és imádok társasozni. Indultam már Társasjáték Olimpián 2017-ben Kingdomino és 7 Csoda Párbaj játékokban. Szeretek a Crokinole játékkal pöckölni, a suliban Bang!-gel játszunk, de mióta megismertem a Tokió Királya játékot nagy kedvencemmé vált.
2018. februárban részt is vettem a Tokió Királya bajnokságon, ahol 6. helyezést értem el a nyílt mezőnyben. De előtte még Hive versenyre is beneveztem.
Szívesen tanítok játékokat kortársaimnak, szeretném, ha minél több fiatal a kütyük, képernyők, telefonok világa helyett élőben játszana egymással. Persze én is játszok on-line játékot, szeretek Honfoglalózni, de nekünk mindig nagy öröm, amikor apáékkal együtt játszunk. Ezt az élményt szeretném, ha más is átélné.
Új hobbim a YOYO. Trükköket tanulok, folyamatosan fejlesztem benne magam. Az iskolai Ki-Mit-Tud-on szeretném bemutatni majd gyakorlatsoromat.
Bercel
Én vagyok a legkisebb Játékmester a csapatban. 10 éves leszek lassan, kedvencem a Carcassonne, és a Bang! Tesómmal egyre többet társasozunk kettesben, például a Ticket to Ride, Az Első Utazás játékkal. Próbálkoztam már játékot tanítani felnőtteknek, pl. a Wazabit és a Felhők tengerét. Egész jól sikerült. Szeretek Anyával Magyar Népmese kártyával játszani.
Ismerkedek én is a Yoyozással, de nekem még nem megy olyan jól, mint Ábelnek. A Crokinole nekem is kedvencem.
Piroska
Gyógypedagógusként dolgozom Dorogon, hivatásom az életem. A Bárczi Gusztáv Tanárképző Főiskolán végeztem a múlt évezredben. Értelmi fogyatékos és mozgássérült gyerekek tanítására szól a diplomám. Emellett korai fejlesztésről és specifikus mozgásfejlesztésről is van végzettségem.
Népi játszóház, játékkészítés továbbképzésen is részt vettem.
A mindennapokban a diszlexiával, diszgráfiával, diszkalkuliával küzdő gyermekekkel foglalkozom.
Szabadidőmben is gyerekekkel foglakozom, társasjáték délutánok, táborok, táboroztatás formájában. Csodabogarak alapítvány egyik alapító tagja vagyok, tehetségek felkarolása, környezettudatos nevelés a cél.
Ami ezen felül marad még időm, abban jógázom és patchworkkel foglalkozom.
Egyik legfontosabb feladatom, hogy a különleges, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyerekek szabadidejükben minőségi programokban vehessenek részt.
Kedvenc társasjátékaim a Dixit, Concept. Mindkettő az asszociációs mivolta miatt, mely által jobban megismerhetők a játékostársak. Természetesen a Dixit gyönyörű képei is vonzóak.
Jutka
Magam kártyajátékos családban nőttem fel. Csodálatos, hogy egy pakli magyar kártyával mennyi játék játszható! A televíziózás születésekor ismerkedtem a „Ki nevet a végén?” játékkal, és játszottuk a klasszikus malom, dáma és marokkó mellett. A tévézés új élmény volt, ám egy focimeccs nem adja vissza a közös játék élményét, tehát vártuk a hétfői adásszüneti napokat, mert akkor játszottunk! Csak egy négyzetrácsos lap és lehet amőbázni, három pénzérme, vagy apró tárgy játékosonként és máris lehetett snóblizni. Gyermekeimnek már az itthon kapható társasjátékok közül mindig ajándékozásra került valami Karácsonykor. Ki az úr a tengeren?, Police 07, Hotel, Élet játéka nagy kedvencek voltak, de a könnyed játékok vonalán a megkerülhetetlen Activity és a Tabu is szeretetté váltak. Munkahelyi közösségeimben, baráti társaságomban is szeretünk játszani, minden csapatnak van saját kedvenc társasa. A közös viszont a játékok szeretete.
A mai modern társasokkal az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület családi rendezvényein ismerkedtem meg, ahol önkénteskedtem. Bercel unokámmal a Carcassonne megunhatatlan játék. Személyes kedvencem lett a Set, mostanában mindenkinek ezt ajándékozok. Nagyon lekötnek a feladatlapos játékok, mert egyre nehezedő kihívások elé állít.
Hatvanadik születésnapomra a barátaim egy személyes társasjátékot készítettek a „Parti Jutkánál” címűt, mely életem 60 évének eseményeit élhetjük újra vidám köntösben.
Miért szeretek játszani és társasozni? Mert összehozza az embereket, közös élményeket kínál és vidámsággal tölt el. Szeretném, ha korosztályom is egyre többet társasozna.