A Szentgyörgymezői Olvasókörben belefeledkezve játszunk. Egyszer csak kivágódik az ajtó és egy színes ruhájú, törékeny alkatú, alacsony néni lendül be az ajtón. Megáll, körbetekint a teremben és felkiált: – HOL VANNAK A NYUGGEREK? Miért ülnek otthon a tv előtt, miért nem játszanak itt?

Ez volt az első találkozásunk Veled! És most pedig búcsúzunk Tőled!

Eleinte autó-vonat kombinációval jöttél be eleinte Pilisszántóról. Eleinte csak ritkán jöttél, de mindig vágyakoztál játszani. Sokat meséltél az Életről, történeteid mindig humorosak, bölcsességekkel telis-tele voltak. Egyre többször találkoztunk, egyre többször játszottunk, egyre jobban megkedveltünk. Beköltöztél Esztergomba és minden héten együtt társasoztunk. Sokat játszottunk, rendkívül nyitott voltál mindenféle társasra. Igazi mindenevő voltál: Pinata Parti, Patchwork, Genial, Qwirkle, Kingdomino, Azul. Mindig azt kérdezted egy-egy új játék előtt: „- Én ezt meg tudom tanulni, Nekem való ez, nyugger agyam felfogja?”  És meg tudtad tanulni, és milyen jól megtanultad! Aztán ráakadtunk a kedvenc játékcsaládodra. A Ticket to Ride vonatos játékok igazán rabul ejtettek Téged! Velük beutaztuk közösen a világot! Jártunk Olaszországban, New-Yorkban, Japánban, skandináv országokban, Afrikában, Indiában. Hoztad unokádat is első utazásra.

Főztél nekünk gyógyteákat, tartottál helyettem társasjáték foglalkozást Visegrádon, a 40 órás társasozásunk házigazdája lettél. Házőrző kutyust is adtál nekünk: GéMorzsi lett védelmezőnk.

Mindig kerestük energiaforrásodat, honnan ez a lendület, honnan ez a tűz. Aztán beteg lettél. De mindig a humoros oldalát láttattad küzdésednek, fájdalmaidnak. Akkor is jöttél-mentél úszóversenyre, külföldi utazásra. De játék mindig volt nálad, terjesztetted a társasozás élményét bármerre jártál. Mindig úgy alakítottad, hogy csütörtökönként társasozz velünk. A végén már fáradtál, de jöttél és jöttél. Utolsó beszélgetésünkben a végén elmondtad: Téged a társasozás, a közösségünk, a játék tölt fel energiával, ez tart életben.

Utolsó játékostárssal való találkozáskor azt mondtad, hogy szép életed volt és nagyon hálás vagy, hogy közöttünk lehettél. Mi azért vagyunk hálásak, hogy ismerhettünk Téged és tanítottál minket a legnagyobb játékról, az Életről!

Hiányozni fogsz!

Az Égi Kalauz most egy hosszú vonatozásra szólított Téged. Jó utat kívánunk!

Köszönjük, hogy ismerhettünk Téged! Nagyon jó emlékünkben élsz minden játékkunyhós barátjaként és nagyijaként. Őrizzük színességed, lendületedet, életszereteted! A viszont játszásra! Isten nyugosztaljon Márti néni!